Volt egyszer egy vadnyugat
A legnagyobb western- és betyár filmek
(376 megtekintés)
A hét mesterlövész (1960)
A film azon ritka westernek egyike, melyben nem szerepelnek
indiánok. A hét mesterlövészt játszó színész közül öt addigra már
ismert volt a közönség szemében, Charles Bronson-nak és Horst
Buchholz-nak azonban ez a film hozta meg a hírnevet. A rendezőnek a
tizedik alkotása volt ez a film, melynek ötlete Akira Kuroszava A
hét szamuráj történetének átirata, módosítása a vadnyugati
környezethez. A klasszikus hős hét alakra bomlik, s mindegyik
magában hordja az eredeti figura valamelyik jellegzetes vonását.
Vérbeli vadnyugati történetben ismerjük meg e magányos, büszke
cowboyok bátorságát és emberségét. Szinte minden cselekedetük
rituálé, megható búcsú egy nagy műfajtól. Rrendezte: John Sturges. A
főbb szerepekben Yul Brynner, Steve McQueen, Charles Bronson és
James Coburn láthatóak.
Talpuk alatt fütyül a szél (1976)
Újabb film- és kortörténeti csemege, negyven évvel ez előttről. A
film érdekes, máig utánozhatatlan magyar filmes kísérlet, amelynek a
története is magában hordozza a régió tragikus sorsú embereinek
drámáját. Az 1830-as években Farkas Csapó Gyurka, a hírhedt karcagi
betyár kiszabadul a börtönből. A nagygazdák Mérges Balázs
csendbiztost bízzák meg az elfogásával, de a helyi pásztorok, akik
ugyanúgy veszélyben érzik az életterüket a földesurak épülő
csatornahálózata miatt, mint a betyárok, eleinte szövetségest látnak
Gyurkában. Vezéri babérokra törő tanítványa azonban elárulja őt.
Szomjas György elsőként ültette át magyar környezetbe a western
műfaját. Filmje egyaránt merít az amerikai változatából és az olasz
spagettiwesternből, mégis jellegzetesen magyar, hisz a betyárvilág
romantikájába lehel új, filmes lelket. A Talpuk alatt fütyül a szél
a hetvenes évek ikonikus alkotásává nőtte ki magát. A pusztai képek,
a közelik, a naplemente vörösen izzó képei mind Ragályi Elemér
gyönyörű fényképezését dicsérik. Sebő Ferenc tekerőlantos kántálása
pedig éppúgy hozzátesz a filmhez, mint a régies szóhasználat. A főbb
szerepekben Bujtor István, Bordán Irén, Szilágyi István, Djoko
Rosić, Holer Vladam és Reviczky Gábor látható.
Bujtor István
Reviczky Gábor
Szilágyi István
Volt egyszer egy Vadnyugat (1968)
A nagybetűs Western. Alapmű. Olyan, mint egy megelevenedett
reneszánsz olajfestmény: a számos hosszú beállítás ezt az
asszociációt még inkább alátámasztja. Leone tökéleteset szeretett
volna alkotni, s ez nagyjából sikerült is. Annyira szofisztikáltan
bánik a dramaturgiával, hogy minden egyes beállítása szinte a
végletekig kiaknázza a néző érzelmi munícióját. Minden képe
metafora, minden párbeszédben valamilyen allegória rejlik. Voltaképp
egy önálló elbeszélése mindannak, amit a készítők valójában
gondoltak a vadnyugat Amerikájáról. Terjengős dialógusok helyett
inkább a rejtező, kimondatlan indulatok, pátosz és a hangzatos
ideológiák ellentétpárjaként a nyílt szándékok vették át a stafétát.
Külön nem érdemes kiemelni egyetlen szereplőt sem, a karaktereknek a
drámai vonalvezetésbe belesimuló személyiségük alapja az
összbenyomás eszményi létrejöttének. Összességében tehát egy
ihletszerűen megalkotott műről van szó, mely az időn kívül áll.
Minden túlzás nélkül túlmutat a nagyközönségnek szóló
szórakoztatáson, s oktató-tanítói jelleget ölt. Minden filmes klisét
levet magáról. Rendezte: Sergio Leone.
Rosszemberek (1979)
Ha Szomjas György rendező neve kerül említésre a magyar film iránt
kicsit is elkötelezett fórumokon, két dolog azon nyomban felidéződik
a beszélgetőkben. Az egyik: a műfajteremtő erővel bíró eastern
kategória vászonra hívása; a másik: a szociografikus árnyaltságú,
ámbátor humorral bíró témák egyéni képi szűrőn átszitázott
ábrázolásai. A jellegzetes "betyár eastern" a kiegyezés
előtti, dunántúli szegénylegények világát, végnapjait eleveníti föl
korabeli újsághírek, néprajzi anyagok alapján. A nincstelenség, a
nyomor, a bosszúvágy fűti Gelencsér Jóskát és bandáját. Egy rablás
alkalmával Jóska felismeri és megöli az öccsét kivégeztető marcali
bírót. Soromfai, a banda alvezére kegyelem fejében segít a hajdani
negyvennyolcas Hegyessy főszolgabírónak Gelencsért tőrbe csalni...
Derzsi János és Dzsoko Rosics főszereplők révén két karakter vív
egymással a kiegyezés előtti Magyarországon, azaz a magyar
történelem harapófogójába került anti-hősök küzdöttek benne azért,
hogy megőrizhessék eltűnőben lévő életformájukat.
Suttogó (1998)
Robert Redford rendezése tökéletes, az egyes jelenetek szépen
komponáltak, a kiváló színészi játék sem hagy kívánnivalót, és
Montana – az indiánok földje – is szemet gyönyörködtető. Több
rétegben és sok szinten játszódnak le konfliktusok a cselekmény
során: ember és állat, felnőtt és gyermek, férfi és nő, nagyvárosi
életforma és vidéki lét, múlt és jelen között. De a legfontosabb,
hogy a szereplőknek magukkal is meg kell küzdeniük, ami a legnagyobb
kihívás. A film egy lovas szakértő és egy lovaglás közben súlyos
balesetet szenvedő kislány történetét meséli el. Nagyon emberi, mély
alkotás, mely felemelő élményt nyújt. Táplálék a léleknek. A főbb
szerepekben Redford, Scarlett Johansson, Kristin Scott Thomas és Sam
Neill látható. Ez volt Redford első olyan filmrendezése, melyben
színészként is feltűnt.
Farkasokkal táncoló (1990)
A Farkasokkal táncoló egy igazi epikus mozi. Egyszerre költői és
didaktikus, revizionista és klasszikus – és persze legfőképpen
romantikus és földhözragadt. A film páratlan anyagi és kritikai
sikerét még a maratoni játékidő – már a legelső bemutatott változat
is 180 percre rúgott – sem tudta elbizonytalanítani. Kevin Costner
színész-rendező pénzügyileg is újra vonzóvá tudta tenni a műfajt, de
emellett olyasmit is véghezvitt, amire az 1931-es Cimarron óta senki
nem volt képes. Az 1991-es Oscar-gálán ugyanis 50 év elteltével újra
egy western vitte el a legjobb filmnek járó aranyszobrot. A film
alaptörténete a tisztességet teszi legfőbb erénynek: márpedig a
fehér ember és az őslakosok első találkozásánál talán nincs tisztább
és naivabb megnyilvánulása a western-romantikának. A film azonban
ennél komolyabb témákat is feszeget: Costner ugyanis Dunbaron
keresztül az észak-amerikai történelem egyik örök szégyenfoltját,
véres kolonizációt és az őslakosok erőszakos visszaszorítását is
tematizálja.