Volt egyszer egy vadnyugat

A legnagyobb western- és betyár filmek

(196 megtekintés)

A hét mesterlövész (1960)
A film azon ritka westernek egyike, melyben nem szerepelnek indiánok. A hét mesterlövészt játszó színész közül öt addigra már ismert volt a közönség szemében, Charles Bronson-nak és Horst Buchholz-nak azonban ez a film hozta meg a hírnevet. A rendezőnek a tizedik alkotása volt ez a film, melynek ötlete Akira Kuroszava A hét szamuráj történetének átirata, módosítása a vadnyugati környezethez. A klasszikus hős hét alakra bomlik, s mindegyik magában hordja az eredeti figura valamelyik jellegzetes vonását. Vérbeli vadnyugati történetben ismerjük meg e magányos, büszke cowboyok bátorságát és emberségét. Szinte minden cselekedetük rituálé, megható búcsú egy nagy műfajtól. Rrendezte: John Sturges. A főbb szerepekben Yul Brynner, Steve McQueen, Charles Bronson és James Coburn láthatóak.

Talpuk alatt fütyül a szél (1976)
Újabb film- és kortörténeti csemege, negyven évvel ez előttről. A film érdekes, máig utánozhatatlan magyar filmes kísérlet, amelynek a története is magában hordozza a régió tragikus sorsú embereinek drámáját. Az 1830-as években Farkas Csapó Gyurka, a hírhedt karcagi betyár kiszabadul a börtönből. A nagygazdák Mérges Balázs csendbiztost bízzák meg az elfogásával, de a helyi pásztorok, akik ugyanúgy veszélyben érzik az életterüket a földesurak épülő csatornahálózata miatt, mint a betyárok, eleinte szövetségest látnak Gyurkában. Vezéri babérokra törő tanítványa azonban elárulja őt. Szomjas György elsőként ültette át magyar környezetbe a western műfaját. Filmje egyaránt merít az amerikai változatából és az olasz spagettiwesternből, mégis jellegzetesen magyar, hisz a betyárvilág romantikájába lehel új, filmes lelket. A Talpuk alatt fütyül a szél a hetvenes évek ikonikus alkotásává nőtte ki magát. A pusztai képek, a közelik, a naplemente vörösen izzó képei mind Ragályi Elemér gyönyörű fényképezését dicsérik. Sebő Ferenc tekerőlantos kántálása pedig éppúgy hozzátesz a filmhez, mint a régies szóhasználat. A főbb szerepekben Bujtor István, Bordán Irén, Szilágyi István, Djoko Rosić, Holer Vladam és Reviczky Gábor látható.

Bujtor István

Reviczky Gábor

Szilágyi István

Volt egyszer egy Vadnyugat (1968)
A nagybetűs Western. Alapmű. Olyan, mint egy megelevenedett reneszánsz olajfestmény: a számos hosszú beállítás ezt az asszociációt még inkább alátámasztja. Leone tökéleteset szeretett volna alkotni, s ez nagyjából sikerült is. Annyira szofisztikáltan bánik a dramaturgiával, hogy minden egyes beállítása szinte a végletekig kiaknázza a néző érzelmi munícióját. Minden képe metafora, minden párbeszédben valamilyen allegória rejlik. Voltaképp egy önálló elbeszélése mindannak, amit a készítők valójában gondoltak a vadnyugat Amerikájáról. Terjengős dialógusok helyett inkább a rejtező, kimondatlan indulatok, pátosz és a hangzatos ideológiák ellentétpárjaként a nyílt szándékok vették át a stafétát. Külön nem érdemes kiemelni egyetlen szereplőt sem, a karaktereknek a drámai vonalvezetésbe belesimuló személyiségük alapja az összbenyomás eszményi létrejöttének. Összességében tehát egy ihletszerűen megalkotott műről van szó, mely az időn kívül áll. Minden túlzás nélkül túlmutat a nagyközönségnek szóló szórakoztatáson, s oktató-tanítói jelleget ölt. Minden filmes klisét levet magáról. Rendezte: Sergio Leone.

Rosszemberek (1979)
Ha Szomjas György rendező neve kerül említésre a magyar film iránt kicsit is elkötelezett fórumokon, két dolog azon nyomban felidéződik a beszélgetőkben. Az egyik: a műfajteremtő erővel bíró eastern kategória vászonra hívása; a másik: a szociografikus árnyaltságú, ámbátor humorral bíró témák egyéni képi szűrőn átszitázott ábrázolásai. A jellegzetes "betyár eastern" a kiegyezés előtti, dunántúli szegénylegények világát, végnapjait eleveníti föl korabeli újsághírek, néprajzi anyagok alapján. A nincstelenség, a nyomor, a bosszúvágy fűti Gelencsér Jóskát és bandáját. Egy rablás alkalmával Jóska felismeri és megöli az öccsét kivégeztető marcali bírót. Soromfai, a banda alvezére kegyelem fejében segít a hajdani negyvennyolcas Hegyessy főszolgabírónak Gelencsért tőrbe csalni... Derzsi János és Dzsoko Rosics főszereplők révén két karakter vív egymással a kiegyezés előtti Magyarországon, azaz a magyar történelem harapófogójába került anti-hősök küzdöttek benne azért, hogy megőrizhessék eltűnőben lévő életformájukat.

Suttogó (1998)
Robert Redford rendezése tökéletes, az egyes jelenetek szépen komponáltak, a kiváló színészi játék sem hagy kívánnivalót, és Montana – az indiánok földje – is szemet gyönyörködtető. Több rétegben és sok szinten játszódnak le konfliktusok a cselekmény során: ember és állat, felnőtt és gyermek, férfi és nő, nagyvárosi életforma és vidéki lét, múlt és jelen között. De a legfontosabb, hogy a szereplőknek magukkal is meg kell küzdeniük, ami a legnagyobb kihívás. A film egy lovas szakértő és egy lovaglás közben súlyos balesetet szenvedő kislány történetét meséli el. Nagyon emberi, mély alkotás, mely felemelő élményt nyújt. Táplálék a léleknek. A főbb szerepekben Redford, Scarlett Johansson, Kristin Scott Thomas és Sam Neill látható. Ez volt Redford első olyan filmrendezése, melyben színészként is feltűnt.

Farkasokkal táncoló (1990)
A Farkasokkal táncoló egy igazi epikus mozi. Egyszerre költői és didaktikus, revizionista és klasszikus – és persze legfőképpen romantikus és földhözragadt. A film páratlan anyagi és kritikai sikerét még a maratoni játékidő – már a legelső bemutatott változat is 180 percre rúgott – sem tudta elbizonytalanítani. Kevin Costner színész-rendező pénzügyileg is újra vonzóvá tudta tenni a műfajt, de emellett olyasmit is véghezvitt, amire az 1931-es Cimarron óta senki nem volt képes. Az 1991-es Oscar-gálán ugyanis 50 év elteltével újra egy western vitte el a legjobb filmnek járó aranyszobrot. A film alaptörténete a tisztességet teszi legfőbb erénynek: márpedig a fehér ember és az őslakosok első találkozásánál talán nincs tisztább és naivabb megnyilvánulása a western-romantikának. A film azonban ennél komolyabb témákat is feszeget: Costner ugyanis Dunbaron keresztül az észak-amerikai történelem egyik örök szégyenfoltját, véres kolonizációt és az őslakosok erőszakos visszaszorítását is tematizálja.