Zilahy Lajos saját, 1922-ben megjelent – és rögtön betiltott – regényéből írta forgatókönyvet, amely a két nő között őrlődő férfi őszintén ábrázolt történetével milliók szívébe férkőzött be. Egy sárga, „pengős” ponyvaregény szokatlanul merész története, romantikus slágerek, fülledt jelenetek és a korszak legkiválóbb színművészei – a Halálos tavasz sikerre ítélt film volt. Az alkotás, amely az újszerű témaválasztás miatt éppen akkora érdeklődést váltott ki a közéletben, mint vitát, a mai napig az egyik legjelentősebb darabja a hazai film noirnak. Karády Katalinnak ez volt az első filmje, s egy csapásra ünnepelt sztár lett. A cenzúra a filmet is betiltotta kemény társadalomkritikája miatt. A film bemutatója 1939. szeptember 21-én volt. A főbb szerepekben a korszak legnagyobb nevei vonulnak fel. Többek között a mozivásznon Jávor Pált, Karády Katalint, Bilicsi Tivadart, Szörényi Évát és Somlay Artúrt láthatjuk.

Az Én és a nagyapám 1954-ben bemutatott színes, magyar film, amelyet Gertler Viktor rendezett. A film jeleneteinek zömét Dunaújvárosban – akkor még Sztálinvárosban – forgatták le. A szocializmus idején játszódó történet helyszíne egy új szocialista, idealizált város, ahová mindenki vándormadárként érkezik, köztük Tóth Berci a részeges nagyapjával együtt, illetve a Daru család, akik faluról jöttek. Berci azért válik különccé az iskolában, mert mindenkinél ügyesebb és leleményesebb, Daru Kati meg a libája miatt. A két gyerek között barátság szövődik, és lassan az iskolába is beilleszkednek, hogy aztán mindketten úttörők lehessenek. Ruttkai Éva alakítja Berci tanítónőjét, Gózon Gyula pedig az iszákos nagyapa szerepében láttatja zseniális színészi nagyságát.

A Hattyúdal Keleti Márton 1963-ban bemutatott fekete-fehér játékfilmje. A film betétdalait – köztük a híres Villa Negra románcát – Garai Gábor írta. A film a maga eszközeivel egy letűnő és egy új világ találkozásáról mondja el édes-bús történetét. Tamburás – Páger Antal – a jószándékú öregedő csavargó és bandája a Villa Negrának nevezett kis faviskóban él. Alkalmi munkákból és lopásból, kisebb csalásokból szerzett pénzből, egyik napról a másikra élik bohém életüket. Otthonukhoz azonban egyre közeledik az épülő modern lakótelep, mely a régimódi életet, a régimódi szokásokat és embereket is kiszorítja. A főbb szerepekben Páger Antal, Sztankay István, Bodrogi Gyula, Szirtes Ádám jelenik meg a mozivásznon.

Olvadás a magyar kultúrpolitikában: ebben a hatvanas évek végén játszódó kissé pikánsra sikerült szerelmi komédiában Vili és Júlia egy zenés estén csókot váltanak, majd elszakadnak egymástól a szilveszteri éjszakában. A fiút elüti egy autó, májvezetéke elszakad. Testébe műanyag májvezetéket ültetnek, mely történetesen a szilveszteri titokzatos nő, Júlia találmánya – ő kezeli Vilit a kórházban. A fiú beleszeret a doktornőbe, de a szerelmeseknek komoly aggályai támadnak, látván, hogy a hasonló műtéten átesett Laci kutya közömbös a lánykutyák iránt. A habkönnyű komédiát olyan sztárpáros teszi feledhetetlenné, mint a főszerepet játszó Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán. A rendező Memcserov Frigyes volt.

Hintsch György 1968-ban forgatott, dupla fenekű szatirikus vígjátéka egy olyan jellegzetes Nyugatnak szánt „East anzixfilm” volt, amely a világ gazdagabbik fele felé kacsintgatva egyszerre figurázta ki a létező szocializmusok legjobbikát, s a balatoni extra szolgáltatásokban dúskáló „vérkapitalistákat”. Ma ez a film ez egyik legkedveltebb retró, ahol csupa olyan unikumot láthatunk, amelyet más szocialista filmben akkoriban nem, Kelet és Nyugat strandjával, a filmnek saját Thunderbolt autóját is felajánló Medveczky Ilonával, Abody Béla konferálásával kísért szocialista vetkőzésjelenetekkel, valamint „Kiskabossal”. Kabos László egy kreatív ikerpárt alakít, a mulatságos történet többszörös csavart vesz, miközben Hildebrand István operatőr a korabeli analóg technikával hatalmas bravúrokat hajtott végre. Ilyen többek között az önmagával koccintó ikerpár nagyjelenete, a divatbemutató plánparalel üvegekkel megsokszorozott prizma-látványa, és az egyszál prémmel „felöltöztetett” Medveczky Ilona fényképezése is a mennyezetről, a csillár magasságából.

A 2x2 néha 5 1955-ben bemutatott színes magyar zenés vígjáték, Révész György rendezésében, Zenthe Ferenc, Ferrari Violetta, Kállai Ferenc, Makláry Zoltán és Kazal László főszereplésével. A Rákosi-korszak által meghirdetett békeharc az ifjúság ideológiai nevelésén túl igyekezett a fizikai állóképesség és alkalmasság növelését a sport támogatásával is megvalósítani. A fiatalok sportos nevelését szolgálta az akkor leghatásosabb média: a mozi. Ilyen elvek alapján készült a 2x2 néha 5 című film is. A sportolók persze nem az ideológiával törődtek, hanem az így számukra megnyíló sportlehetőséggel. Ezért ebben a filmben is több a sport, mint az ideológia. A film legtöbb felvétele a budapesti Hármashatárhegyi repülőtéren készült, ami már önmagában is sporttörténeti jelentőségű. A filmet 2011-ben a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet digitálisan felújította.

Kovács Vera egyszerű kis banki alkalmazott, aki sohasem látta a nagyfőnököt, Szűcs János vezérigazgató urat. Amikor a csinos Vera csak úgy heccből egy autószalonban ámuldozik az autócsodákon, Szűcsnek megakad a szeme a "hölgyön", és úgy rendezi, hogy Vera, "a szalon ajándékaként" megkapja a kocsit. Sőt! Szűcs önkéntes sofőrként mellé is szegődik. A sokat csalódott vézirigazgató ugyanis szeretne bizonyságot szerezni végre arra, hogy egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő. A mit sem sejtő lány szívében szerelem ébred a sofőr iránt. A filmet, mely egy filmtörténeti korszakot nyitott meg, 1934. december 14-én mutatták be. A filmet az elmúlt időszakban digitálisan restaurálták.

Körhinta