Tanár Úr kérem

Kötelező olvasmányok a filmvásznon, interaktív tanórák, régi filmhíradók

(402 megtekintés)

Egri csillagok (1968)
Gárdonyi Géza 1899-ben íródott regénye, amely Eger várának 1552-es ostromát meséli el egy szerelmi történetbe ágyazva, igazi klasszikus, generációk nőttek fel rajta, köszönhetően többek közt annak is, hogy hosszú évtizedek óta szerepel az iskolai kötelező olvasmányok közt. Népszerűségére jellemző, hogy 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként Magyarország legkedveltebb regényének választották. Készült belőle többek közt képregény, musical és számítógépes kalandjáték is, az első filmadaptáció pedig már 1923-ban megszületett Fejős Pál rendezésében. A pályáját színészként indító Várkonyi Zoltán az 1960-as években az elsők között fordult a látványos, nagy költségvetésű, kosztümös történelmi filmek felé, két év alatt három Jókai Mór-adaptációt készített, így aligha lehetett nála alkalmasabb jelölt a legnépszerűbb magyar regény feldolgozására. A forgatókönyvet jegyző Nemeskürty István Gárdonyi művét lerövidítette, néhány szálat és karaktert elhagyott, a szerkezetet és az alaptörténetet azonban hűen követi az adaptáció.

Sinkovits Imre

Venczel Vera

Kovács István

Pál utcai fiúk (1968)
Fábri Zoltán örök klasszikus mozija a nem kevésbé klasszikus Molnári regény filmes adaptációja. A Pál utcai fiúk 1969-ben bemutatott magyar–amerikai koprodukciós film, amely Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán készült. Az élőszereplős játékfilm forgatókönyvet Bohém Endre és Fábri Zoltán írta, a zenéjét Petrovics Emil szerezte, a főszereplője Anthony Kemp. Az ifjúsági filmdráma áttörést jelentett a korabeli magyar mozgóképes társadalomban. A forgatás 1966-ban kezdődött. Egy londoni gyermekszínészképző iskolából válogatták össze a gyermekszereplőket, akik angol nyelven forgattak, és később szinkronizálták őket. Mivel 1969-re az eredeti helyszínt már beépítették, Budapest XIII. kerületében, a Visegrádi és a Gogol utca sarkán építették fel a grundot. Kevesen tudják, hogy a legjobb idegen nyelvű filmkategóriában 1969-ben Oscar-díjra jelölték. A történet máig örökbecsű tartalmat hordoz: a barátságot, az önfeláldozást, a becsületességet és a hazaszeretet hirdeti a film minden mozzanata.

Fábri Zoltán

Kincskereső kisködmön (1972)
A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc szomorkásan szép regényének többnyire hű adaptációja. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetekből jó arányérzékkel emeli ki a fontosabbakat, mert a Kincskereső kisködmönben továbbélő magyar mesekincs a belső értékek, a jóság, a becsületesség erényeire, valamint a környezetünk megbecsülésére tanítja Ferkót, a főszereplőt. Az első világháború vége felé megjelent regényben a mágikus világszemlélet arra szolgált, hogy a szegények gazdagabb életet élhessenek. A fejlődésregényben arra jön rá a kisfiú, hogy a csodák, ha nem is szó szerinti, de átvitt értelmükben nagyon is valósak, mert a törődés, a szeretet ruházza fel értékkel a tárgyakat és az emberi kapcsolatokat egyaránt. Szemes Mihály adaptációja kiváló ifjúsági film, amely a játékára féltékeny és bicebóca barátjával is kiszúró kisfiú lelkiismereti ébredését érzékletesen követi a feltétel nélküli odaadásig.

Micsoda éjszaka! (1958)
Ez egy eléggé mozgalmas éjszaka története autósüldözéssel, s bár az ötvenes éveket idézi eléggé akciódús így is! Akad a filmben betörő elfogás, temető és razzia is… A matematikatanár, Tőrös Antal nem szereti az embereket, és ez kölcsönös, embertársai sem szeretik őt. Karsai Klárával mégis kivételt tesz, ugyanis fülig szerelmes vonzó kolléganőjébe. Egy éjszaka, amikor egy kisgyereknek gyógyszert kell szerezni, Tőrös úgy érzi: most bizonyíthatná igaz szerelmét. Ezért elindul, és mókás, néha veszélyes kalandok árán is megpróbálja teljesíteni a feladatot. Elnyeri-e vajon ezzel Klára kezét? A filmet Révész György rendezte. A könnyed komikus akciófilmben felvonul az időszak összes sztárszínésze: Kazal, Ruttkai, Latabár, Tolnay, Bárdy, Zenthe. Időutazás a javából!

Tanár Úr kérem… (1956)

A Tanár úr kérem… jól adja vissza Karinthy művének hangulatát, de amellett is erős érveket szolgáltat, hogy miért érdemes elolvasni a kötelező olvasmányokat akkor is, ha azok filmen is megtekinthetők. A filmet a pályakezdő Mamcserov Frigyes írta és rendezte, akit a szórakoztató film és a vígjátékok iránti fogékonysága miatt Keleti Márton utódjának tekintettek, akinek az alkotása a Rákosi-diktatúra utáni enyhülés szellemében fogant, amennyiben egy irodalmi klasszikus politikamentes adaptációjával igyekezett szórakoztatni az embereket. A századelőn játszódó történetbe utólag sem vetítettek vissza politikai- ideológiai tartalmakat, pedig ez az ötvenes évek történelmi filmjeiben gyakran előfordult. A film azonban így sem kerülhette el a történelem viharait, hiszen a forradalom előestéjén, október 5-én került mozikba.

Hannibál tanár úr (1956)
Fontos tudni, hogy Fábri Zoltán rendező a Horthy-rendszerről forgatott szatírát, hogy a Rákosi-korszakot állítsa pellengérre. Érdekesség, hogy a köznyelvben a nyúlbéla a gyávaság szinonimájává vált, pedig Fábri főhőse – Nyúl Bélája – becsületes, egyenes tartású figura. Egy összetett ember, aki a hétköznapokban meghunyászkodik, de a nehéz helyzetekben egyenes marad a gerince. Nyúl a veleszületett szelídségével képtelen kiállni magáért, ezért is alkalmas az áldozatszerepre. Fábri arra érzett rá leginkább Móra írásában, hogyan farag mindenből politikát a diktatúra, és fosztja meg polgárait a szabad véleménynyilvánítás jogától. A Hannibál tanár urat 1956 nyarán, a forradalomhoz vezető perzselt hangulatban forgatták, és öt nappal a kirobbanása előtt, október 18-án mutatták be. A díszbemutatón ott volt Nagy Imre is. A közönség persze nem moziba ment azokban a napokban, hanem Sztálin- szobrot dönteni a Felvonulási térre. Csak miután 1957 nyarán elnyerte a Karlovy Vary-i Filmfesztivál fődíját, kerülhetett vissza a mozikba, ahol végül másfél millióan látták. A kritikák itthon és külföldön is körbedicsérték, kiemelve Szabó Ernő érzékeny kisember- alakítását és Szécsényi Ferenc képeinek kifejezőerejét.