Tanár Úr kérem
Kötelező olvasmányok a filmvásznon, interaktív tanórák, régi filmhíradók
(759 megtekintés)
Egri csillagok (1968)
Gárdonyi Géza 1899-ben íródott regénye, amely Eger várának 1552-es
ostromát meséli el egy szerelmi történetbe ágyazva, igazi
klasszikus, generációk nőttek fel rajta, köszönhetően többek közt
annak is, hogy hosszú évtizedek óta szerepel az iskolai kötelező
olvasmányok közt. Népszerűségére jellemző, hogy 2005-ben, „A Nagy
Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként Magyarország
legkedveltebb regényének választották. Készült belőle többek közt
képregény, musical és számítógépes kalandjáték is, az első
filmadaptáció pedig már 1923-ban megszületett Fejős Pál
rendezésében. A pályáját színészként indító Várkonyi Zoltán az
1960-as években az elsők között fordult a látványos, nagy
költségvetésű, kosztümös történelmi filmek felé, két év alatt három
Jókai Mór-adaptációt készített, így aligha lehetett nála alkalmasabb
jelölt a legnépszerűbb magyar regény feldolgozására. A
forgatókönyvet jegyző Nemeskürty István Gárdonyi művét
lerövidítette, néhány szálat és karaktert elhagyott, a szerkezetet
és az alaptörténetet azonban hűen követi az adaptáció.
Sinkovits Imre
Venczel Vera
Kovács István
Pál utcai fiúk (1968)
Fábri Zoltán örök klasszikus mozija a nem kevésbé klasszikus Molnári
regény filmes adaptációja. A Pál utcai fiúk 1969-ben bemutatott
magyar–amerikai koprodukciós film, amely Molnár Ferenc azonos című
regénye nyomán készült. Az élőszereplős játékfilm forgatókönyvet
Bohém Endre és Fábri Zoltán írta, a zenéjét Petrovics Emil szerezte,
a főszereplője Anthony Kemp. Az ifjúsági filmdráma áttörést
jelentett a korabeli magyar mozgóképes társadalomban. A forgatás
1966-ban kezdődött. Egy londoni gyermekszínészképző iskolából
válogatták össze a gyermekszereplőket, akik angol nyelven forgattak,
és később szinkronizálták őket. Mivel 1969-re az eredeti helyszínt
már beépítették, Budapest XIII. kerületében, a Visegrádi és a Gogol
utca sarkán építették fel a grundot. Kevesen tudják, hogy a legjobb
idegen nyelvű filmkategóriában 1969-ben Oscar-díjra jelölték. A
történet máig örökbecsű tartalmat hordoz: a barátságot, az
önfeláldozást, a becsületességet és a hazaszeretet hirdeti a film
minden mozzanata.
Kincskereső kisködmön (1972)
A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc szomorkásan szép regényének
többnyire hű adaptációja. Az egymáshoz lazán kapcsolódó
történetekből jó arányérzékkel emeli ki a fontosabbakat, mert a
Kincskereső kisködmönben továbbélő magyar mesekincs a belső értékek,
a jóság, a becsületesség erényeire, valamint a környezetünk
megbecsülésére tanítja Ferkót, a főszereplőt. Az első világháború
vége felé megjelent regényben a mágikus világszemlélet arra
szolgált, hogy a szegények gazdagabb életet élhessenek. A
fejlődésregényben arra jön rá a kisfiú, hogy a csodák, ha nem is szó
szerinti, de átvitt értelmükben nagyon is valósak, mert a törődés, a
szeretet ruházza fel értékkel a tárgyakat és az emberi kapcsolatokat
egyaránt. Szemes Mihály adaptációja kiváló ifjúsági film, amely a
játékára féltékeny és bicebóca barátjával is kiszúró kisfiú
lelkiismereti ébredését érzékletesen követi a feltétel nélküli
odaadásig.
Micsoda éjszaka! (1958)
Ez egy eléggé mozgalmas éjszaka története autósüldözéssel, s bár az
ötvenes éveket idézi eléggé akciódús így is! Akad a filmben betörő
elfogás, temető és razzia is… A matematikatanár, Tőrös Antal nem
szereti az embereket, és ez kölcsönös, embertársai sem szeretik őt.
Karsai Klárával mégis kivételt tesz, ugyanis fülig szerelmes vonzó
kolléganőjébe. Egy éjszaka, amikor egy kisgyereknek gyógyszert kell
szerezni, Tőrös úgy érzi: most bizonyíthatná igaz szerelmét. Ezért
elindul, és mókás, néha veszélyes kalandok árán is megpróbálja
teljesíteni a feladatot. Elnyeri-e vajon ezzel Klára kezét? A filmet
Révész György rendezte. A könnyed komikus akciófilmben felvonul az
időszak összes sztárszínésze: Kazal, Ruttkai, Latabár, Tolnay,
Bárdy, Zenthe. Időutazás a javából!
Tanár Úr kérem… (1956)
A Tanár úr kérem… jól adja vissza Karinthy művének hangulatát, de amellett is erős érveket szolgáltat, hogy miért érdemes elolvasni a kötelező olvasmányokat akkor is, ha azok filmen is megtekinthetők. A filmet a pályakezdő Mamcserov Frigyes írta és rendezte, akit a szórakoztató film és a vígjátékok iránti fogékonysága miatt Keleti Márton utódjának tekintettek, akinek az alkotása a Rákosi-diktatúra utáni enyhülés szellemében fogant, amennyiben egy irodalmi klasszikus politikamentes adaptációjával igyekezett szórakoztatni az embereket. A századelőn játszódó történetbe utólag sem vetítettek vissza politikai- ideológiai tartalmakat, pedig ez az ötvenes évek történelmi filmjeiben gyakran előfordult. A film azonban így sem kerülhette el a történelem viharait, hiszen a forradalom előestéjén, október 5-én került mozikba.
Hannibál tanár úr (1956)
Fontos tudni, hogy Fábri Zoltán rendező a Horthy-rendszerről
forgatott szatírát, hogy a Rákosi-korszakot állítsa pellengérre.
Érdekesség, hogy a köznyelvben a nyúlbéla a gyávaság szinonimájává
vált, pedig Fábri főhőse – Nyúl Bélája – becsületes, egyenes tartású
figura. Egy összetett ember, aki a hétköznapokban meghunyászkodik,
de a nehéz helyzetekben egyenes marad a gerince. Nyúl a
veleszületett szelídségével képtelen kiállni magáért, ezért is
alkalmas az áldozatszerepre. Fábri arra érzett rá leginkább Móra
írásában, hogyan farag mindenből politikát a diktatúra, és fosztja
meg polgárait a szabad véleménynyilvánítás jogától. A Hannibál tanár
urat 1956 nyarán, a forradalomhoz vezető perzselt hangulatban
forgatták, és öt nappal a kirobbanása előtt, október 18-án mutatták
be. A díszbemutatón ott volt Nagy Imre is. A közönség persze nem
moziba ment azokban a napokban, hanem Sztálin- szobrot dönteni a
Felvonulási térre. Csak miután 1957 nyarán elnyerte a Karlovy Vary-i
Filmfesztivál fődíját, kerülhetett vissza a mozikba, ahol végül
másfél millióan látták. A kritikák itthon és külföldön is
körbedicsérték, kiemelve Szabó Ernő érzékeny kisember- alakítását és
Szécsényi Ferenc képeinek kifejezőerejét.