A Csillagok háborúja minden bizonnyal a filmtörténet legsikeresebb franchise-a. A George Lucas által kitalált fantasy-űropera világának legfontosabb eleme a dupla trilógát alkotó hat darab élőszereplős mozifilm. A filmek cselekménye a „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” élő szereplők történetét meséli el. Eredetileg egy 6 részből álló filmsorozat volt A korábbi filmsorozat 9 részessé vált és Skywalker-saga névre hallgat. Számos kritikus – és a történet szerzőjének – véleménye szerint a sci-fi külsőségek ellenére a Csillagok háborúja valójában közelebb áll a fantasy, valamint a kalandfilm műfajához. Ettől nem függetlenül a filmsorozat sok vonatkozásban hasonlít a mítoszokhoz. George Lucas szerint az volt a szándéka, hogy egy modern mítoszt hozzon létre: nem a tudományos problémák és a Föld vagy az emberiség jövője izgatta, hanem történeteket, kalandokat akart mesélni. Ezért a Csillagok háborúja – már a neve is sugallja – egy afféle legenda, stílusa egy modern kori ősi mese, egy amerikai mítosz létrehozását célozza meg.

Mikszáth fantasztikus regényét filmesítette meg Zsurzs Éva rendező; az akkori legendás színészek többsége szerepet kapott benne és mindenki nyújtotta a tőle elvárhatót. Emlékezetes szerepe volt Pécsi Sándornak, Bessenyei Ferencnek. Máig az egyik legnépszerűbb magyar filmsorozat. A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi- szabadságharc fényét. A film felvételeinek nagy része az eredeti helyszíneken – Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és a festői szépségű cseh-morva határvároskában, Telcsen – készült.

Hogyan lett egy kedves gyereksztoriból felnőtteket is megijesztő történet, hogyan lett négy rendezője nyolc filmnek és hogyan jött össze a Radcliffe-Watson-Grint szuperhármas? A tizennyolc éve induló, aztán tíz évig kitartó HP-filmek mind jókor voltak jó helyen, a körülöttük kialakult rajongás hatása pedig a mai napig kitart. A Harry Potter filmes széria a Warner Bros. Pictures J. K. Rowling azonos című hétrészes könyvsorozata alapján készült brit-amerikai fantasy-akciófilmsorozata. A széria tömegek életét kísérte végig a 2000-es években. A családi szórakoztató filmek, pláne a fantasyk még messze nem voltak olyan népszerűek, mint ma. A filmes stáb tagjai viszont hittek a történetben, lelkesen kitartottak mellette, Joanne Kate Rowling és Harry Potter neve pedig egyre ismertebbé vált. Harryvel, Ronnal és Hermione-val együtt nőtt fel a világ bizonytalanabbá válását saját bőrén is érzékelő, komolyabb témákat igénylő Y-generációs rajongótábor. Az első filmek csilingelő, aranyszínű főcímeit fokozatosan elkezdték felváltani a borongós, szürke indítások. A földi világtól merőben eltérő fantasztikus mesék valószínűleg még jó darabig velünk lesznek, hogy pár órára elmenekülhessünk beléjük.

A Megtörtént bűnügyek 1973 és 1979 között készült fekete-fehér és színes, 8 részes magyar krimisorozat, ami Fóti Andor Különös randevú, valamint Mág Bertalan A holtak nem beszélnek és Zsákutca című könyve alapján készült. A Magyar Televízió első olyan krimisorozata volt, amelyben már nem a kémkedésnek szánták a témát. Rendezői Bácskai Lauró István és Mészáros Gyula voltak. Minden epizód egy-egy önálló történet, ami egy megtörtént bűnesetet dolgoz fel. A sorozat 1-7. részét fekete-fehérben, a 8. részét színesben forgatták le. A történetek a '40-es évek végén, valamint az '50-es, '60-as években játszódnak. A könyvben Fóti Andor és Mág Bertalan a saját nevén szerepel, a sorozat készítői viszont kitaláltak egy közös karaktert Csipke őrnagy személyében. A főbb szerepekben láthatjuk Avar Istvánt, Schütz Ilát, Mensáros Lászlót és a hetvenes évek legnagyobb hazai színészeit.

Fifikás kurucok, bénázó labancok, Eke Máté, Buga Jakab, no meg Eberstein Eckbert báró – A Tenkes kapitánya generációkon átívelő kalandsorozatát máig jó szívvel, derűsen nézzük. Az 1963-ban készítették a 13 részes sorozatot és egy évvel később mutatták be. A siker láttán kétrészes mozifilm-változat is megjelent belőle, a film forgatókönyv-írója, Örsi Ferenc is csak a film bemutatója után adta ki a regényét. A főszereplő Zenthe Ferenc imádta a filmet. Lovagolni már egy korábbi mozi miatt megtanult, tehát ez sem okozott gondot számára. Évtizedeken át ő volt mindenki számára Eke Máté a furfangos hős. Mivel a film költségvetése nem engedte meg a statiszták alkalmazását, ezért a csatajeleneteket a tíz évvel korábban bemutatott Rákóczi hadnagya című filmből vágták be. A kor legnagyobb színészei játszák a kisebb szerepeket is ebben a történelmi tévéfilm sorozatban: Zenthe Ferenc, Krencsey Marianne, Szabó Gyula, Ungváry László és Pécsi Ildikó mellett még számos nagynevű színészünk gazdagította a szereplőgárdát.

Hazánkban igazi sztárkultusz övezte Bud Spencer olasz színész behemót figuráját. Piedone egy filmbéli karakter, egy olasz nyomozó, Rizzo felügyelő beceneve, Bud Spencer egyik leghíresebb szerepe. A „piedone” szó elsődleges jelentései: „nagy lábú, lapos talpú”, másodlagos, szleng jelentése: „rendőr, zsaru”. A Piedone-sorozat négy filmből áll, ezek rendezője Stefano Vanzina volt. Piedone a nápolyi rendőrség kábítószer-osztályán dolgozik. Gyakran öntörvényű módszerekkel végzi a dolgát. Fegyvert az előírás ellenére nem hord magánál, főleg öklével szerezve érvényt a törvénynek, emiatt többször keveredik nézeteltérésbe a feletteseivel. Bus Spencer népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy 2017. november 11-én avatták fel a szobrát Budapesten, a Corvin-negyedben.