A tévé hőskora

Televíziós filmklasszikusok

(300 megtekintés)

Indul a bakterház (1979)
Ha van hazai film, amit nem kell bemutatni a magyar közönségnek, úgy a Regős Bendegúz kalandjait összefoglaló fekete komédia ilyen alkotás. A film nézőinek generációkon átívelő, döntő többsége jobbra és balra dőlt a nevetéstől, elsöprő hullámokban az elejétől a végéig. És ez így van mindhányszor újranézzük. Gyakran még a film sem kell hozzá: elég felidéznünk egy-egy, immár a kultúránk részévé vált, kacagtató részletét. Ez a film valóban hungarikumnak számít, de kizárólag jó értelemben. Ezen amúgy művész szempontból vájtfülű emberek is jól szórakoztak mindig. Bármi is a vélekedés, azért Bánhidi László, Pécsi Ildikó, Molnár Piroska és Haumann Péter a nemzet legjobb színészei közé tartoztak. Rideg Sándor kacagtató kisregényét Mihályfy Sándor rendező vitte széles mozivászonra.

Bánhidi László

Molnár Piroska

Haumann Péter

Pécsi Ildikó

Föltámadott a tenger (0)
1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart… A monumentális filmalkotás emléket állít a szabadságharc neves és névtelen hőseinek. Nem mentes azonban mindazon hibáktól (lásd: sematizmus, finom történelem torzítás) melyek létrejöttének korát, az 50-es évek első felét jellemzik. A filmet színeiben felújított, kiegészített, digitalizált változatban láthatják a nézők.

Bob herceg (1972)

A Bob herceg Huszka Jenő azonos című operettjéből 1972. december 25-én az MTV1-en a Zenés TV Színház sorozatban bemutatott magyar tévéfilm. A történet az 1920-as években játszódik Londonban. Bob úrfi, aki nem más, mint az álruhás trónörökös, a nép között tölti az éjszakáit cimboráival a Bowie Streeten. Beleszeret Annieba, Tom apó lányába, aki mit sem sejt arról, hogy ki is az ifjú hódolója. A palotában eközben a herceg születésnapjára készülődnek. György herceg húszéves lesz, király lesz, s feleségül kell vennie Viktória hercegnőt, akit szülei jelöltek ki feleségül számára. A Bowie Streeten az álnok Plumpudding, Tom apó tartozásának fejében leányát kéri cserébe az adósság elengedéséért. Tom apónak nincs más választása, mint megígérni Plumpuddingnak, hogy hozzáadja Anniet. György herceg amint tudomást szerez Annie és Plumpudding esküvőjéről, elhatározza, hogy minden eszközzel megakadályozza. Rendezte: Keleti Márton.

Gyilkosság két tételben (1988)
Amikor ez a tévéfilm készült az országnak még csak két csatornája volt. Ez adta az ötletet a dramaturgiai játékra. A Gyilkosság két tételben 1987-től 1988-ig készült, 1989-ben bemutatott magyar bűnügyi tévéfilm, Bánki Iván rendezésében, Bánsági Ildikó és Koncz Gábor főszereplésével. A film érdekessége, hogy két változat készült belőle: az első változatban a női nyomozó, a második változatban a férfi nyomozó munkáját láthatják. Két rendőr, egy hidegfejű, gyakorlatias nő és egy forrófejű, ösztön-vezérelte férfi nyomoz egyazon ügyben.

Szürke senkik (2016)
Hiánypótló alkotás született Kovács István rendező által. Első világháborús történet egy vegyes nemzetiségű felderítőcsapatról, amely öngyilkos küldetésben, ellenséges vonalak mögött kísérel meg megsemmisíteni egy korabeli olasz kommunikációs központot. A magyar filmtörténetben is ritka vállalkozás, hogy a Nagy Háborúról születik történelmi film. Csak reménykedünk, hogy a film – jellegénél fogva – nem marad egyedül a magyar mozgókép történetében. A főszereplő, egy tizenhét éves galambász fiú szemével látjuk az akkori világot, aki az elején még nagyon keveset tud a bajtársiasságról, de a végére megérti társait és örökre magával viszi a történetüket. A sokszínű csapatban magyar, román és osztrák katonák ugyanazon célért küzdenek: hogy élve kikerüljenek a háborúból. Ott akarják folytatni az életüket, ahol abbahagyták, de legbelül érzik, hogy a világ körülöttük már sohasem lesz ugyanaz. Az Érd környékén, jobbára egy kőbányában, annak közvetlen környezetében forgatott film főbb szereplői: Trill Zsolt, Készeg László, Molnár Levente és Kovács József.

Othello Gyulaházán (1966)
Az Othello Gyulaházán 1966-ban készült és 1967-ben bemutatott fekete-fehér magyar tévéfilm-komédia, amelyet Zsurzs Éva rendezett. A történet klasszikus vígeposzi jellemzőkkel bír: a vidéki színházhoz fiatal főrendező érkezik, aki új utakra próbálja vezérelni a színtársulatot. Elég volt az unalomig játszott operett-dömpingből, és a színház vezetése hosszas vita után műsorra tűzi Shakespeare Othellóját. Az ambíciózus rendező azzal kezdi, hogy mellőzi a színház sokat foglalkoztatott, tehetséges primadonnáját és Desdemona szerepét egy fiatal, kezdő színésznőre osztja. A fiatal művésznő férjére osztja Othello szerepét, akit — hogy még szenvedélyesebb alakításra sarkalljon — féltékennyé is akar tenni. Ez a szándéka túlságosan jól sikerül, és a híre elterjed a kisvárosban. A Shakespeare-dráma alapjául szolgáló féltékenység valósággá válik, és a premier már egész Gyulaházát lázba hozza. Többek között Básti Lajos, Feleki Kamill és Törőcsik Mari gondoskodik a felhőtlen mozi szórakozásról.

Az ember melegségre vágyik (1973)
Az emlékezetes tévéfilm Esztergályos Károly zseniális rendezésében egyfajta tisztelgő főhajtás Örkény István munkássága előtt, lévén a tévéfilm az író négy novellájának adaptációja: Mikor van a háborúnak vége, Az utolsó vonat, Jégárpa, Az ember melegségre vágyik. Összesítésben az egész filmes kompozíció egy nagyon furcsa, hullámzó elegyet alkot, amit viszont mindenképpen érdemes megnézni a szépirodalmi alapanyag, meg a kor néhány legjobb színésze miatt. A főbb szerepekben Kállai Ferenc, Bilicsi Tivadar, Őze Lajos és Kozák András látható. (rendezte: Esztergályos Károly)

Torockói menyasszony (1936)
Torockói menyasszony

A pogány madonna (1980)

Nyár, Balaton, vitorlások. A Tihanyi Apátságból ellopják a Pogány Madonnát, egy aranyszobrot, mely Déméter istennőt ábrázolja. A rendőrség azonnal lázas nyomozásba kezd. A tettesek azonban semmitől, még a gyilkosságtól sem riadnak vissza, s mivel profik, nyomot sem igen hagynak maguk után. Kardos doktor, a fiatal, ambiciózus rendőrtiszt fanyalogva bár, de arra kényszerül, hogy a minden hájjal megkent Csöpi, azaz Ötvös hadnagy segítségét kérje…

Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

Isten hozta, őrnagy úr!

A csodacsatár (1956)

Futbólia minisztertanácsa elhatározza, hogy megszerzi az országnak a világhírű magyar csodacsatárt. Duca tengernagyra bízzák az akció végrehajtását. A magyar csapat éppen Svájcban játszik, Duca tehát odautazik embereivel. A labdarúgókat két nyugaton élő magyar - Bruno és Jóska - követi a szállodába, hogy töltőtollakat adjon el nekik. Véletlenül őket is lefényképezik, s Duca tengernagy Jóskát raboltatja el. A szerencsétlennek döntő mérkőzésen kell játszania, a dolog botrányba fullad, s a szurkolók már-már forradalmat robbantanak ki.