Hetedhét ország

Három nemzedék varázslatos meséi

(208 megtekintés)

Szaffi (0)
Mesénk a XVII. században játszódik, amikor a Habsburg-ház elhatározza, hogy kiveri a törököt Magyarországról. Sophie, Ahmed pasa lánya és Jónás, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fia kisgyermekkoruk óta szeretik egymást, s jegyesek. A háború alatt azonban a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában. A kisded Sophie menekülés közben elvész, és egy furcsa kis öregasszony talál rá, aki macskája után elnevezi Szaffinak, s saját gyermekeként neveli. Jónás, daliás fiatalemberként, visszatér apja birtokára, s az elrejtett kincs nyomába ered. A kincset azonban nemcsak Jónás szeretné megtalálni, hanem az ingyenélő haszonlesők is. A fiú eközben újra találkozik Szaffival...

Vili a veréb (1989)
A magyar rajzfilm kincstár egyik ékköve. Az animációs történet egy verébbé változott kisfiú megjavulását beszéli el. A Vili, a veréb egy rendkívül tanulságos mese, mely tökéletesen reprezentálja, hogy soha nem szabad rossznak lennünk, mert a sorsunk később megbosszulja rajtunk, és rövidesen azoknak a ruháját kell felvennünk képletesen szólva, akiken korábban élcelődtünk. Vili oldalán ráadásul megismerjük a barátságot, a szeretetet, a hűséget, a bajtársiasságot, valamint azt a mesék által évtizedek, sőt évszázadok óta hangoztatott tényt, miszerint a rosszak mindig megbűnhődnek, a jók pedig elnyerik méltó jutalmukat. A Vili, a veréb 1989 tavaszán került bemutatásra, Gémes József rendezésében.

János vitéz (1973)
Viszonylag sok adaptáció sorsa, hogy elsiklik, félremegy. Nos, a János vitéz nem ilyen. Megmarad az eredeti történetnél és remek látvánnyal, csodálatos zenei élménnyel – Kodály zenei világával – jutalmazza meg a nézőjét. Jankovics Marcell egyedi stílusa ebben a nagyívű alkotásban is visszaköszön. A rendező egészen új életet lehelt Petőfi Sándor elbeszélő költeményébe, amely minden magyar olvasó és néző szerint is a mai napig időtálló tud maradni. Az egész estés animációs mozi teljesen átadja az elbeszélő népies ízű alkotásának cselekményét. A film látványvilágában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátos ötvözete. A film cselekménye speciális színdramaturgia mentén bontakozik ki, színvilágát összesen 600 színből állították össze. A lilás-kék és a zöldes-sárga árnyalatokból álló hideg színpaletta, valamint a narancs és amagenta különböző tónusaiból összeálló meleg színskála a szereplők érzelmi–lelki változásait követi le, erősítik fel. A Petőfi 150. születésnapjára elkészült mozin nem fog az idő, úgyszólván kötelező darab egy filmrajongó számára!

Mazsola és Tádé (1971)
Tökház és bohókás bábok. Több mint ötven éve a televízió évente műsorra tűzött bábfilmje a Futrinka utcában játszódik. A mese egyszerű, szinte mindennapi: Mazsola a kismalac váratlanul testvért kap. Mazsola éppúgy, mint a gyerekek, duzzogva és féltékenykedve figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte, és az új jövevény között. Azután éppúgy, mint a gyerekek, megszereti kistestvérét, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor ő volt az egyetlenke. Bálint Ágnes meséje Mazsola és Tádé hétköznapi csetléseiről-botlásairól szól, amit Kende Márta bábfilmre adaptált. A tanulságos történeteken nevelkedett több nemzedék legfiatalabb tévénézője.

Hagymácska (1961)
Ez a ma már klasszikusnak számító orosz rajzfilm Hagymácskáról és barátairól szól, akik Citrom herceg zsarnoksága alatt sínylődnek, de amikor papáját igazságtalanul börtönbe zárják, Hagymácska cselekvésre szánja el magát. Az 1961-ben bemutatott szovjet rajzfilm Gianni Rodari műve alapján készült, Borisz Gyozskin rendezte.

Postás Pat (1981)
A mára örökzölddé nemesült bábfilmsorozatot egy díjnyertes angol alkotói csapat jegyzi. Egy angol városka – Greendale – lakóit ismerhetik meg a gyerekek, egy postás, nevezetesen Pat szemszögéből, aki jó postáshoz illően mindenkivel bensőséges viszonyban van, lévén mindhová bejáratos, levelet, csomagot, örömet hoz a lakóknak. A rendkívül igényesen megalkotott, aprólékos odafigyeléssel összeállított bábfilmsorozat egyaránt sikert aratott a gyerekek és a szülők körében is, mert tartalma oktat, nevel egyszerre és mindezt nem direkt módon, hanem sok bájjal, humorral teszi. Rendezte: Chris Taylor. Angol bábfilmsorozat.

Mekk Elek, az ezermester (1974)
Ez az a bábfilm, amit a hazai nézőknek félszáz év óta felesleges bemutatni. A Mekk Elek, az ezermester 1974-től 1975-ig futott magyar televíziós bábfilmsorozat, amelyet a Pannónia Filmstúdió készített 1973-ban. Írója a zseniális nyelvzsonglőr Romhányi József, rendezője Imre István, a figurákat és a díszleteket pedig Koós Iván tervezte, az alkotás zeneszerzőjeként Ránki György komponált nagyszerű, felejthetetlen melódiákat. A történet főszereplője egy kecske, Mekk Elek – másnéven Mekk Mester. Mekk Elek ezermesternek adja ki magát, valójában pedig nem ért szinte semmihez sem. Számos mesterséggel megpróbálkozik, sokféle munkát, megbízást elvállal, de sokáig mindegyikre alkalmatlannak bizonyul. A Mekk Elek hozzáértése mára már a magyar köznyelv szólásai közé nemesült, ezzel is bizonyítva a ’70-es évek óta megbecsült bábfilm halhatatlan értékrendjét.

Az erdő kapitánya (1988)

A történet főszereplői Kerek Erdő állatai. Az Erdő nyomozó főfelügyelője Eleméri Ede tizedes és kollégája, Góliát, a titkosrendőr már régóta próbálkoznak Zero, a veszedelmes bűnöző macska elfogásával. Hihetetlen kalandok végén az akció sikerül is, kézre kerül a rettegett gonosztevő. Ede nyugdíjba vonul, barátai pedig előléptetik: az Erdő Kapitánya címmel ajándékozzák meg.

Ferdinánd (2017)

Mi dolga a világon egy bikának? Viadalokon való részvétel. És mire vágyik minden igazi bika? Természetesen arra, hogy végre a stadion közepén állhasson, a fűrészport kapargathassa és megmutathassa, hogy ő az igazi, a legyőzhetetlen bajnok. Kivéve Ferdinándot. Ő nem ilyen bika. Nem érdekli a viadal, és nem akar senkit legyőzni. Ő a virágokat, a békességet és a végtelen mezőt szereti. Nem lesz könnyű dolga, míg meggyőzi a világot, hogy egyszer egy ilyen bikára is szükség lehet…